Mától a szorgos CasaMia madárkánk összegyűjti Önnek is az ingatlan adás-vétellel kapcsolatos legfontosabb információ morzsákat. Kövessen Ön is rendszeresen bennünket, hogy tudja mire figyeljen mielőtt eladja, bérbeadja ingatlanát. Mik a legfontosabb szempontok, amit ne feljtsünk el vásárlás előtt ellenőrizni? Hogyan, mennyi pénzt tud megtakarítani, ha tájékozott a pénzügyekben?

 

 


 

 

Az Ön kalauza lesz az ingatlanjog útvesztőiben:

 

 

 

Dr. Németh Kinga

alkalmazott ügyvéd

Tel: 30/663-9126

Dr. Bagi Ügyvédi Iroda

Debrecen, Piac u. 43. I/12.

 

 

 

 

 

 


2015.11.15.

 

Foglaló vagy előleg?

 

Ingatlan adásvétele kapcsán merül fel leginkább a kérdés, de bármilyen szerződés biztosítékaként kiköthető foglaló. Kizárólag írásos úton lehet kikötni foglalót arra az esetre, ha a szerződés teljesítése valamelyik fél önhibájából meghiúsulna, ezért is nevezték korábban „bánatpénznek”. Azt hogy az átadott pénzösszeget foglalónak szántuk a szerződésben egyértelműen rögzíteni kell.

Ha a szerződés teljesül, a vételárba a foglalót beszámítják. Ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár. Ha a szerződés meghiúsulásáért egyik fél felelős az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. Azonban jó tudni, hogy önmagában a foglaló elvesztése, vagy kétszeres visszafizetése még nem mentesíti a felelős felet a szerződésszegés következményei alól, például kártérítés követelhet a másik fél, természetesen ilyenkor az esetlegesen bíróság által meghatározott kártérítés összegébe a foglaló beleszámít.

A jelenlegi gyakorlat szerint az vételár 10%-át szokták foglalóként kikötni a felek, de a túlzott mértékű foglaló összegét a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti.

Előleget a felek akkor szoktak kikötni, ha az adásvétel kimenetele valamilyen okból bizonytalan, lehet ez akár egy felvenni kívánt hitel, amelyről a pénzintézet még nem döntött. A foglalóval szemben az előleg a szerződés meghiúsulása esetén teljes egészében visszajár, függetlenül attól, hogy melyik fél hibájából hiúsult meg. Tehát az előleg a foglalóval szemben csak egy pénzügyi megállapodás a vételár első részletének megfizetése vonatkozásában, biztosítékot azonban csak a foglaló jelenthet.

 

 

 


2016.06.03. Forrás: www.lakascentrum.hu

 

Öt dolog, amit érdemes tudni az előszerződésről

 

A jog arra is ad lehetőséget, hogy abban állapodjunk meg egy másik személlyel, hogy egymással később szerződést fogunk kötni. Ilyen esetben beszélünk előszerződésről. Mik az előszerződés megkötésének következményei? Kikényszeríthető-e az előszerződés alapján a szerződéskötés? Lehet-e foglalót vagy más biztosítékot alkalmazni az előszerződésben?   

Szerződéskötési kötelezettség

Az előszerződés legfontosabb következménye, hogy szerződéskötési kötelezettséget hoz létre az előszerződést kötő felek között. Ez azt jelenti, hogy az előszerződésben foglalt szerződést, az előszerződésben foglalt feltételek szerint egy későbbi időpontban kötelesek egymással megkötni.

Nem mindig egyszerű az előszerződés megkülönböztetése a többi szerződéstől. Nem előszerződés például, ha a felek abban állapodnak meg, hogy az eladó eldöntheti, hogy a vevő által kötelezően közlendő vételi ajánlatot elfogadja-e. Ebben az esetben nincs szerződéskötési kötelezettség az eladó oldalán, mindössze a vevő oldalán az ajánlattételre vonatkozóan.   

Milyen formában lehet előszerződést kötni?

Az előszerződést olyan alakban kell megkötni, amit jogszabály vagy a felek megállapodása az előszerződés alapján megkötendő végleges megállapodásra előír. Mivel a Ptk. általános szabálya szerint a szerződéskötés nincs meghatározott alakhoz kötve, ezért előszerződést is lehet akár szóbeli megállapodással kötni. Olyan szerződés esetén, ahol a jogszabály írásbeli alakot tesz kötelezővé, ott az előszerződés is csak írásban érvényes. Így például ingatlan adásvételi előszerződést csak írásban lehet érvényesen kötni.

Az előszerződés kötelező tartalma

Az előszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a később kötendő végleges szerződés lényeges feltételeiben. Ha e feltételeket az előszerződés nem tartalmazza, akkor nem tekinthető előszerződésnek. Így nem ingatlan adásvételi előszerződés az olyan megállapodás, amely nem tartalmazza az érintett ingatlan vételárát, vagy legalább a vételár meghatározásának módjára való megállapodást.  

A szerződéskötés kikényszeríthetősége

Az előszerződéssel a feleknek kötelezettsége keletkezik a szerződéskötésre, ami azt is jelenti, hogy a szerződés megkötése akár bírósági úton is kikényszeríthető. A felek bármelyike kérheti, hogy a bíróság a szerződést az előszerződésben foglalt feltételek alapján hozza létre.

Az előszerződés alapján való szerződéskötést csak akkor lehet megtagadni, ha az illető bizonyítja, hogy az előszerződés megkötését követően előállott körülmény következtében az előszerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené, és a körülmények megváltozásának lehetősége az előszerződés időpontjában nem volt előre látható, a körülmények megváltozását pedig nem ő idézte elő, továbbá a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe.

Foglaló az előszerződésben

Az előszerződés is szerződés, így lehet különböző szerződéses biztosítékokat is alkalmazni benne. Így foglaló is kiköthető az előszerződésben annak biztosítására, hogy a felek a végleges szerződés megkössék, vagy akár az előszerződés alapján előlegként fizetendő összeg megfizetésének biztosítására is alkalmazható foglaló.

 

 

 


2016.07.12.

 

Felel-e az ingatlan eladója a rejtett hibáért?

 

Az ingatlan vásárlást jó esetben alapos egyeztetés és megtekintés előzi meg a vevő részéről. Ennek ellenére időről-időre előfordul, hogy utóbb olyan hiba merül fel, ami a vásárláskor nem volt ismert. Gyakori tévhit, hogy az ingatlan vagy más dolog eladója nem lehet felelős az eladott dolog olyan hibájáért, ami a szerződéskötéskor nem volt ismert. Ez azonban sok esetben nem igaz. Milyen hibákért felel az eladó és milyen hibákért nem?  

    

Mi a kellékszavatosság?

Amikor a vevő megvásárol egy ingatlant, akkor jogosan várja el, hogy az ingatlan rendeltetésszerű használatra alkalmas legyen, és rendelkezzen a megtekintéskor tapasztalt, illetve adott esetben szerződésben megállapított tulajdonságokkal.
Az ingatlan (vagy más dolog) eladója mindezért kellékszavatossággal tartozik. A kellékszavatosság lényege tehát, hogy az eladó felel azért, hogy a dolog rendeltetésszerű használatra alkalmas, és megfelel a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Ez azt is jelenti, hogy a dolognak nincsen olyan hibája, ami a használatot megnehezíti vagy akadályozza.
 
Rejtett és felismerhető hibák

Egy ingatlan adásvétel esetén elvárható a vevőtől a vásárlást megelőző körültekintő vizsgálat. Ez persze nem jelenti azt, hogy röntgenszemmel kellene átvizsgálnia a falakat, azonban kellően alapos bejárás és megtekintés mindenképpen szükséges, amely adott esetben magában foglalja az egyszerű észleléssel felismerhető hibákról, azok okáról való tájékozódást is.
Ismert hibáról van szó, ha a vevőnek valamely hibáról ténylegesen tudomása volt, akár az eladó tájékoztatása alapján, akár saját észlelés útján. Felismerhető hibáról beszélünk, ha a hiba kellő körültekintés mellett, egyszerű észleléssel felismerhető lett volna. Ide tartoznak az olyan hibák is, amelyeket az ingatlan tulajdonságai (kora, használtsága, állapota stb.) és a szerződéskötés körülményei folytán kellett figyelembe venni. Felismerhető hibák az olyan hibák is, amelyek fennállására az ismert hibák alapján feltételezhető, várható. Például, elöregedett fűtőtestek esetén várható, hogy a működésük nem lesz tökéletes, akár rövid időn belül tönkremehetnek, kilyukadhatnak stb.

Rejtett hibáról akkor beszélünk, ha egy adott hiba a vevő számára ténylegesen nem volt ismert és nem is volt felismerhető, akkor sem, ha kellő körültekintést tanúsított. Annak, hogy a hiba adott esetben az eladó számára sem volt ismert, ebből a szempontból nincs jelentősége.   

 

Ki a felelős a hibáért?

Az ismert hibákért az eladó nem tartozik szavatossággal, mivel a vevő nyilvánvalóan ezek tudatában vásárolta az ingatlant. Ugyanez a helyzet a felismerhető hibák esetén, amelyekről a vevőnek kellő körültekintés mellett szintén tudnia kellett.

A rejtett hibáért viszont az eladó kellékszavatossággal tartozik. Ennek oka, hogy olyan ingatlant köteles átruházni a vevőre, amely rendeltetésszerű használatra alkalmas és nincs olyan hibája amely a rendeltetésszerű használatot akadályozza. A felismert hibát az eladóval haladéktalanul közölni kell. A vevő többféle szavatossági jog közül választhat, de ingatlanok esetén a leggyakoribb a hiba kijavítása iránti igény, amelyet az eladó köteles saját maga, illetve saját költségére teljesíteni. Elsődlegesen érdemes egyeztetni az eladóval, hogy a hiba kijavítását saját költségén vállalja-e. Halaszt ást nem tűrő esetben – például, ha a kijavítatlanul hagyás további károsodással járna – azonban a vevő is elvégezheti a kijavítást. A hibát minden esetben a lehető legteljesebben dokumentálni kell (pl. fénykép, videofelvétel, adott esetben szakvélemény kérése), és amennyiben a vevő maga végezteti el a javítást, akkor ennek folyamatát is. Ha eladó a felelősségét vitatja, ill. ha saját költségén nem végezteti el a javítást, akkor ezt a vevő végeztetheti el, és az eladótól követelheti a költségeinek megtérítését.

 


2017.12.06.

 

Hogyan lehet szabályosan felmondani a lakásbérleti szerződést?

 

Lakásbérlet esetén szükség lehet arra, hogy akár a bérbeadó, akár a bérlő a bérleti szerződést felmondással megszüntesse. A felmondás akkor számít jogszerűnek, ha megfelel a törvényi rendelkezéseknek is. Ellenkező esetben könnyen előfordulhat, hogy a bérleti szerződés felmondása jogellenes lesz. Ezért érdemes tudni, miként szüntethető meg a lakásbérleti szerződés.

     

Rendes felmondás

Rendes felmondásra a törvény szerint határozatlan időre szóló bérleti szerződés esetén van lehetőség. Ez nem jelenti, hogy a felek határozott idejű bérleti szerződés esetén ne köthetnék ki a szerződésben a rendes felmondás jogát. Azonban, ha ezt nem teszik, akkor a törvény alapján nem illeti meg őket a rendes felmondás joga határozott idejű bérlet esetén.

Rendes felmondással bármelyik fél indokolás nélkül megszüntetheti a lakásbérleti szerződést. Ha a rendes felmondás a tárgyhó 15. napjáig közlésre kerül, akkor a bérletet a következő hónap végével kell felmondottnak tekinteni. Ha e felmondási határidőt nem tartják be, akkor a lakásbérlet a felmondás közlését követő második hónap végén szűnik meg.

Ez utóbbi szabályok azt jelentik, ha például június 15. napján közöl rendes felmondást a bérbeadó, akkor a bérleti szerződés július 31-gyel szűnik meg. Ha viszont június 16. napján közli a felmondást, akkor augusztus 31. napjára kell felmondottnak tekinteni a szerződést.

 

Felmondás a lakbér nem fizetése miatt

A lakásbérleti szerződés felmondásának egyik leggyakoribb oka, hogy a bérlő nem fizeti a lakbért. Erre az esetre a Lakások és helyiségek bérletére szóló törvény külön rendelkezéseket tartalmaz.

Ha a bérlő a lakbért határidőben nem fizeti meg, a bérbeadónak - a következményekre figyelmeztetéssel - a fizetése írásban kell felszólítania. Ha a bérlő a felszólításnak 8 napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további 8 napon belül írásban felmondással élhet. Ha a bérbeadó e szabályok megsértésével mond fel, például nem figyelmeztet a következményekre, vagy a 8 napos fizetési határidő elteltét követő 8 napon túl mond fel, akkor felmondása nem lesz jogszerű. A jogellenes felmondás következménye, hogy a lakásbérleti szerződés nem szűnik meg, így a bérlőnek nem kell elhagynia az ingatlant. Ebben az esetben a felmondási procedúrát meg kell ismételni.

 

Felmondás egyéb szerződésszegés miatt

A lakbér nem fizetésén kívül más szerződésszegés is előfordulhat, ami miatt a bérleti szerződés felmondásának lehet helye. Előfordulhat például, hogy a bérlő a lakbért fizeti, azonban egyéb fizetési kötelezettségeinek nem tesz eleget, például nem fizeti a közüzemi díjakat. Természetesen ebben az esetben is helye van a bérleti szerződés felmondásának. Ha a bérbeadó a bérlőt megfelelő határidő tűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel a fizetésre felszólította, de a bérlő a határidő elteltéig sem fizetett, a bérbeadó a szerződést felmondhatja.

Másik esetkör, ha a bérlő vagy a vele együttlakó személy magatartása olyan, hogy a bérbeadóval vagy a szomszédokkal szemben az együttélés követelményeivel kirívóan ellentétes magatartást tanúsít. Ebben az esetben a bérbeadónak a magatartás megszüntetésére a tudomására jutástól számított 8 napon belül írásban kell felszólítania a bérlőt, a következményekre való figyelmeztetéssel. Ennek eredménytelensége esetén 8 napon belül írásban kell közölni a felmondást. A felmondási idő legalább 15 nap, azzal hogy a bérbeadó a felmondást követő h&o acute;nap utolsó napjára mondhatja fel a szerződést. Ha viszont a kifogásolt magatartás olyan súlyos, hogy a bérbeadótól a szerződés fenntartását nem lehet elvárni, akkor előzetes felszólítás nélkül mondható fel a lakásbérleti szerződés. A felmondást ebben az esetben a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül kell közölni.

A fentiekkel azonos a felmondás módja akkor, ha a bérlő a lakást vagy a közös használatra szolgáló területet nem rendeltetésszerűen vagy nem szerződésszerűen használja.

Természetesen a bérlőnek is joga van arra, hogy a lakásbérleti szerződést felmondja, ha a bérbeadó megszegi a szerződésben vagy jogszabályban előírt kötelezettségeit. Ilyen eset lehet, ha például a bérleményt a bérlőnek nem adja birtokába, vagy nem gondoskodik az épület karbantartásáról, vagy a vezetékrendszer meghibásodása esetén a javításról nem gondoskodik. A bérbeadó szerződésszegése esetén a bérlő felmondhatja a szerződést, ha a bérbeadó előzetes felszólításra sem teljesíti a kötelezettségét.