2017 első felében jelentős fellendülés volt tapasztalható a hitelezés és az ingatlanpiac területén Magyarországon - olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Stabilitási Jelentés novemberi számában, melynek megjelenése alkalmából tartott ma sajtótájékoztatót a jegybank.


Magyarország jó régióban van, az MNB által elemzett európai piacok közül a Visegrádi Négyek államaiban nőtt ugyanis a legnagyobb ütemben a banki hitelezés. Jó hír, hogy a fellendüléssel együtt egyre kevesebb a nemteljesítő hitelek aránya is, tehát arányaiban egyre kevesebben vannak, akik nem tudják fizetni a felvett hitelüket.

Csökkent Magyarországon a lakosság eladósodottsága 2013 óta, ami sérülékenységet csökkentő tényező, mert egy esetlegesen elszabaduló (emelkedő) kamatkörnyezet problémákat szülhetne a lakossági törlesztések tekintetében.

Nem is drágák itthon a lakások...

A bruttó hazai össztermék (GDP) arányában Magyarországon az egyik legalacsonyabb a lakáscélú eladósodottság, az elmúlt 10 éves időszakban viszont Magyarország az EU-s középmezőnyben van, ha az ingatlanárak növekedését vesszük alapul. 

Ennek ellenére, még mindig jelentősen olcsóbbak a lakások Magyarországon a legfőbb gazdasági adatok tekintetében, és Budapesten is csak enyhén haladják meg ezt a szintet a Magyr Nemzeti Bank elemzése szerint. Ezt jól mutatja, hogy egy átlagos, 70 négyzetméteres lakás Magyarországon, Szlovéniában és Lengyelország 8 év átlagos bruttó jövedelemből, Csehországban pedig 11 évnyi munka után jár fizetésből vásárolható meg. Ráadásul, ha az elmúlt időszak emelkedést vesszük figyelembe, akkor sem emelkedtek jobban a lakásárak hazánkban, mint a bérek.

A bankok kockázatvállalása nem nőtt jelentősen az elmúlt egy évben, bár van némi elmozdulás a kockázatosabb ügyfélkör felé, ám a hitelezésben beállt bővülés leginkább a lakások iránti érdeklődés emelkedésének tudható be.

Az MNB a sérülékenység és tudatosság alapján is vizsgálta, hogy pénzügyileg mennyire ellenállóak a magyar háztartások. E kutatásukból kiderült, hogy a háztartások 14-15 százaléka sérülékeny, tehát ha valamilyen külső negatív behatás érné őket (például egy állásvesztés), az megrengetné a családi pénzügyeket, ám egy jó részük, ha tudatosabbá válnának a pénzügyek területén, akkor egy rosszabb külső anyagi helyzethez is tudna alkalmazkodni.

Na de a hitelek...

A jegybank kiadványa megállapítja, hogy Magyarországon a fix hitelkamatú lakáshitelek jelentősen drágábbak a változó kamtozásúaknál, és ennek mértékében a jegybank adatai alapján Magyarország piacvezető, tehát hazánkban kell a legtöbbet fizetni, ha változó helyett fixált kamatú lakáshitelt vennénk fel.

Ez pedig nemcsak önmagában érdekes, hanem, ha megvizsgáljuk, hogy milyen hatásoknak teszi ki a családokat egy esetlegesen emelkedő kamatkörnyezet, akkor nagyon nem mindegy, hogy egy lakáshitelt rögzített vagy változó kamattal vettek fel. 

A jegybank elemzése szerint, ha egy tíz évesnél nem sokkal hosszabb lakáshitel futamidejének körülbelül felénél sokkszerűen, 5 százalékponttal megemelkednek a kamatok, akkor a változó kamatozást választó ügyfelek által fizetendő törlesztőrészlet mértéke másfélszeresére emelkedhet azokkal szemben, akik fix kamatozású lakáshitelt választottak.

Ennek tükrében is fontos üzenetként fogalmazták meg, hogy a jelzáloglevelek kibocsátásával illetve a jegybak által fogyasztóbarátként jóváhagyott hitelek súlyának növelésével csökkenthető a változó kamatozású hitelek aránya a lakossági hitelek körében, amely csökkentheti a háztartások sérülékenységét.